Innováció és kapcsolatépítés a Beregszászon található magyar főiskolán

Márkus Róbert Zsolt pedagógiai szakértő, az EKE Gyakorlóiskolájának vezetőtanára október végén három napon keresztül Kárpátalján tartózkodott, ahol a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán előadásokat tartott Dr. Karmacsi Zoltán főiskolai tanár meghívására. A beregszászi főiskola magyar szakos pedagógusjelöltjei, valamint oktatói hallgatták érdeklődve az innováció fontosságáról szóló előadást.

 – Honnan a kapcsolat a beregi felsőoktatási intézménnyel?

– A Kárpát-medencei Egységes Oktatási Térben deklarált elv szerint a Kárpát-medencei magyar nyelvű felsőoktatásban a hallgatói mobilitás javítása a cél. Valamint az EKE Fejlesztési Stratégiával is összhangban áll ez a cél és támogatja a fokozatváltást a felsőoktatásban is. Illetve mivel, Egyetemünk a Makovecz Imre Kárpát-medencei felsőoktatási együttműködési programon belül kapcsolatban áll a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolával, így a mostani kapcsolat alapján ez az együttműködés is erősödhet. Nem is beszélve arról, hogy az Eszterházy Egyetem Gyakorlóiskolája régóta remek kapcsolatokat ápol több kárpátaljai intézménnyel, közülük többel testvériskolai, partneriskolai minőségben. Ennek köszönhetően tavaly a Beregszászban lévő Bethlen Gábor Magyar Gimnázium pedagógusai számára tartottam egy 30 órás ingyenes, akkreditált továbbképzést Pedagógiai Intézetünk égisze alatt, és azon a képzésen részt vett néhány oktató a helyi főiskoláról is. Innen az ismeretség, és most a beregi főiskola Magyar Tanszéke látott vendégül. Az első, másod és harmad éves magyar szakos pedagógusjelöltek számára tartottam módszertani előadásokat. Az előadásokon a tanszék oktatói is jelen voltak.

– Milyen témák kerültek szóba? Milyen fókuszpontok voltak az előadásban?

– Az előadás tartalma elsősorban modern, innovatív módszertani technikákra épült, amelyre elmondásuk szerint nagy szükségük van a nagyberegi intézmény pedagógusainak. Fontos az, hogy modern szemlélettel közelítsük meg a mai kor gyermekeit, a változó világgal együtt ők is változtak, kérdés, hogy mi, pedagógusok képesek voltunk-e ezt megtenni… Vagy még mindig a 10-25 évvel ezelőtti, akkor kiválóan működő módszertárunkból merítünk. Ha igen, ne csodálkozzunk, hogy nem úgy működik, mint évekkel ezt megelőzően. Az előadásban hallhattak a projektpedagógia, a kooperatív csoportszervezés, az élménypedagógiai legfontosabb elemeiről, továbbá a hatékony tanulás tanulására is kitértünk, ami a legfontosabb talán manapság. Betekintést nyerhettek a kollégák a konstruktivista pedagógiai szemléletbe is. Az előadáson túl tárgyaltam Dr. Fodor Gyulával, a beregi főiskola rektorhelyettesével, aki erősíteni kívánja a két intézmény kapcsolatát.

-A főiskolai előadásokon kívül Nagybereg településen is járt. Közismert, hogy ezen a településen az idei tanév kezdetén egy kisdiák öngyilkos lett egy iskolai rossz jegy miatt…

– Valóban meglátogattam a nagyberegi alap- és középiskola tantestületét is, ahol egy korábbi látogatásom alkalmával már egyeztetett képzést tartottam az ottani kollégák számára. A kárpátaljai pedagógusok lehetőségei anyagi tekintetben igen szűkösek, azonban a tanulás vágya bennük is él. Sajnos viszonylag ritkán jutnak friss módszertant, elméletet és gyakorlatot feltételező képzéshez, műhelymunkához. Az októberi műhelymunkán közel 30 tanár vett részt. Az iskolába elkísért a felségem, Barkó Otília, aki klinikai szakpszichológusként segítette a nagyberegi kollégák gyászfeldolgozását, illetve hívta fel a figyelmet a szuicid (öngyilkosságra hajlamos) gyermekek jellegzetességeire.

Minden témához kapcsolódva szakirodalmi, témabibliográfiai ajánlást is kaptak a nagyberegiek, olyan könyvekből, cikkekből, kapcsolódó szakirodalmakból, melyek a világhálón is elérhetőek számukra.

Megállapodtunk az iskola vezetőivel, hogy a tavaszi időszakban visszautazom hozzájuk, hogy a kollégák részt vehessenek a részletes, 30 órát felölelő képzésen is, amelynek keretén belül a fenti módszertani fogásokat gyakorlatban is megismerhetik, megtanulhatják.

A Kárpátalján töltött idő hasznos, fontos volt, és mindenképpen produktívnak, távolramutatónak aposztrofálható.