A DIFER TESZT ALKALMAZÁSA AZ ÓVODÁBAN
ERDMÉNYES ISKOLAKEZDÉS, ESÉLYEGYENLŐ
„Az iskolakezdésig elért értelmi és szociális fejlettség, az években mérhető fejlettségbeli különbségek döntően meghatározzák az egyének életútját, csökkentik a közoktatás eredményességét, a felnövekvő generációk esélyegyenlőségét, és növelik a társadalom hasznos tagjaként beilleszkedni képtelenek, szubkultúrákba szorulók rétegeit.„
(Nagy József)
A zökkenőmentes óvoda és az iskolai átmenethez, a megfelelő beilleszkedéshez, az iskolai elvárások sikeres teljesítéséhez az óvodáskorban végzett preventív munka kiemelkedő jelentőségű. Az iskolakezdés sikerességében meghatározó szerepet játszik, hogy hol tart a gyerek azoknak a készségeknek az elsajátításában, amelyekre az iskolai tanulás építkezik. Hol tart az anyanyelv fejlődésében? Van-e elemi számfogalma? Megvannak-e már az írástanulás megkezdéséhez elengedhetetlen idegrendszeri, finommotorikai feltételek?
Mivel a fejlődés jelentős része az óvodáskorban zajlik, a gyerekek készségfejlődése és – fejlesztése, az óvodai-iskolai átmenet komoly figyelmet érdemel. Ehhez rendelkezésre áll egy olyan eszköz, mely vizsgálja az úgynevezett kritikus elemi készségek fejlettségét, és a kritériumorientált fejlesztést is lehetővé teszi.
Dr. Nagy József és munkatársai,2002-ben a szegedi tudományegyetemen dolgozták ki a kritikus elemi készségek diagnosztikus értékelésére alkalmas DIFER Programcsomagot. A hét teszt összevont mutatója a Difer index megbízható iskolaérettségi mutató.
Az óvónők számára szervezett műhelyfoglalkozás célja volt, hogy felhívja a figyelmet erre az eszközre, melynek használata nem kötelező az óvodában, de segítségével felismerhetőek és csökkenthetőek a gyerekek fejlettségéből fakadó hátrányok.
Az első alkalommal áttekintettük a 4–8 évesek számára fejlesztett DIFER Programcsomagot, az eredményes iskolakezdés előfeltételeit, az elemi alapkészségek fejlődését. Ezt követően a tesztrendszer óvodai alkalmazásának lehetőségeiről volt szó. Gyakorlati példákon keresztül tekintettük át a tesztfelvétel mindkét – rövid és hosszú – változatának felvételét és kiértékelését. Fontos kérdés a szülők tájékoztatása, az otthoni és óvodai fejlesztés lehetőségeinek módjai.
A visszajelzések szerint sikerült felkelteni az óvodapedagógusok érdeklődését a téma iránt, szeretnék maguk is kipróbálni saját gyakorlatukban.
Magyar Istvánné
Gyógypedagógus, inkluzív nevelés tanára,
szaktanácsadó