2016. május 12-én a fenti témáról tartottunk műhelyfoglalkozást angoltanároknak.

A leghatékonyabb tanítás és tanulás akkor történik, ha a tanulók aktívan vesznek részt az órában. Ezt olyan óraszervezéssel tudjuk elérni, ami biztosítja azt a légkört, amiben a tanár és a tanulók egymást támogató, a másikat tisztelő módon beszélnek egymással és figyelnek egymásra.

Meg kell tehát teremtenünk ennek feltételeit. Minden helyzet egyedi az órán. Nincs tehát olyan recept, ami minden körülmények között eredményes, de a tanárnak törekednie kell arra, hogy minél kedvezőbb tanulási körülményeket biztosítson diákjainak az osztályterem mesterséges környezetében.

Ezért hasznos dolog folyamatosan új technikákat megismerni, vagy régieket újra átgondolni, és kipróbálni, vajon jól működnek-e saját diákjainkkal.

A műhelyfoglalkozáson ilyen technikákat ismerhettek meg a résztvevők. Először egy sok praktikus ötletet tartalmazó előadást hallhattak a témában, majd órarészleteket elemeztek, végül saját gyakorlatukról szólva ötleteket cseréltek.

Szűcsné Hütter Eszter, szaktanácsadó

Szakmai megújító képzés a gazdaságismeret tanításáról

A történelemtanároknak az új kerettantervek bevezetésekor azzal is szembesülniük kellett, hogy tantárgyukban olyan tartalmak, ismeretek is megjelentek, amelyek korábban nem szerepeltek, vagy nem alkottak önálló témakört. A 8. és a 12. évfolyam végén ugyanis társadalmi ismereteket, állampolgári ismereteket, gazdasági-pénzügyi ismereteket kell tanítani. Ezek az általános iskolában médiaismerettel, középiskolában munkaügyi ismeretekkel egészülnek ki. Azok a történelemtanárok, akik a 2016. május 26-án, csütörtökön megtartott műhelyfoglalkozáson részt tudtak venni, a gazdasági ismeretek tartalmi elemeivel kapcsolatos oktatási anyagokkal, módszerekkel ismerkedhettek meg annak érdekében, hogy hatékonyan tudjanak felkészülni a megszokottól eltérő iskolai gyakorlatra.

Balla Erika, szaktanár

Immár 4. alkalommal rendezte meg megyei helyesírási versenyét az Eszterházy Károly Gyakorlóiskola és Pedagógiai Intézet. Az idén 35 intézmény 140 diákja ragadott tollat május 10-én, hogy megírja az AGRIA TISZK impozáns épületében a tollbamondás szövegét, valamint a helyesírási feladatlapot.

A résztvevők 4 kategóriában versenyeztek, I. kategóriában a 3-4., II. kategóriában az 5-6., III. kategóriában a 7-8., a IV. kategóriában a 9-10. évfolyamosok adtak számot tudásukról. A verseny tisztaságának érdekében természetesen kódszámmal ellátott feladatlapokat töltettek ki a tanulók. A feladatok nehézsége korosztályuknak megfelelő volt.

Állandó mecénásaink ezt a versenyt is támogatásra érdemesnek ítélték, ezért a gyerekeket többek között egy uzsonnára is vendégül láthattuk.

Ezért köszönet illeti őket: Jagdfeld Hungaria Kft, Gyöngyfruct Kft. Gyöngyös, Detki Keksz, Halmajugra, Pétervásárai Pékség (Beretka)

A verseny további szponzorai: Béres Gyógyszergyár Zrt. (főtámogató) Akadémiai Kiadó, Gondolat Kiadó.

Amíg a verseny zajlott az érdeklődő kísérőtanároknak dr. Kalcsó Gyula az EKF Magyar Nyelvészeti Tanszékének tanára tartott előadást „Az új magyar helyesírási szabályzat aktuális kérdései” címmel.

A versenyen az alábbi eredmények születtek:

I. kategória (3-4. osztály)

I.  Bagi Bereniké     Egri Hunyadi Mátyás Általános Iskola,                Felk. tanár: Nagy Judit

II. Juhász Levente  Egri Kemény Ferenc Sportiskolai Ált. Iskola,         Felk. tanár: Sárándi Ida

III. Duró Zsombor    EKF Gyakorlóiskola és Pedagógiai Intézet          Felk. tanár: Csizmarikné Tóth Titanilla

II. kategória (5-6. osztály)

I. Sebők Zsuzsanna   Újtelepi Katolikus Általános Iskola                    Felk. tanár: Abriháné Karniczki Csilla

II. Ludányi Veronika  Gyöngyösi Berze Nagy János Gimnázium,        Felk. tanár Bárdosné Kovács Erzsébet

III. Halász Ágnes         Verpeléti Arany János Általános Iskola,          Felk. tanár Guttléber Istvánné

III. kategória (7-8. osztály)

I. Bujpál Dorián Manó  Besenyőtelki Dr. Berze Nagy János Ált. Iskola, Felk. tanár: Uriné Szászi Ilona

II. Hilóczki Noémi          Egri Hunyadi Mátyás Általános Iskola          Felk. tanár: Kovács Gabriella

III. Rékasi Noémi           Egri Dobó István Gimnázium                                       Felk. tanár: Batári Antal

IV. kategória (9-10. osztály)

I. Tajti Anna                   Egri Dobó István Gimnázium                                      Felk. tanár: Batári Antal

II. Kiss Noémi Boglárka Egri Ward Mária Általános Iskola,

                                        Gimnázium, Kollégium és AMI                     Felk. tanár: Nagyné Gazsi Diána

III.Székely Krisztina         Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium,

                                        Szakközépiskola és Kollégium                      Felk. tanár: Lapinskasné Máté Erika

Az eredményhirdetésre május 31-én került sor. A Főiskola díszes kápolnájában, ahol rövid kis műsort követően Sándor József intézményünk vezetője köszöntötte, majd oklevéllel és ajándékcsomagokkal jutalmazta a versenyzőket.

A verseny megálmodója és főszervezője Márkus Róbert Zsolt pedagógiai intézetünk szakértője és kollégája ígéretet tett arra, hogy jövő tavasszal ismét találkozhatnak a megyei legjobb helyesírói.

 Gratulálunk!

A tanév végéhez közeledvén a maklári Általános Iskola tantestülete arra szánta el magát, hogy a jövő évi pedagógiai szakmai munkát más alapokra helyezik, mint eddig: módszertani megújítást terveznek, amelyhez pedagógiai intézetünk szakértőjét hívták segítségül. Június 2-án egy műhelyfoglalkozás keretében Márkus Róbert Zsolt vezette be a kollégákat az innovatív pedagógiai szemlélet, azon belül a kooperatív technikák, a projekt módszer, a storyline, valamint Jena-plan, a drámapedagógia és a konstruktivista pedagógiai szemlélet nyújtotta lehetőségekbe. A maklári kollégák nyitottak és érdeklődőek voltak, és kiderült, hogy jó néhányan alkalmaznak is a mindennapokban hasonló módszereket.

A műhelyfoglalkozás jó hangulatban zajlott, hiszen a kollégák saját bőrűkön is megtapasztalhatták, hogy milyen kooperatívan együttműködni és az élménypedagógiának köszönhetően elmondásuk alapján valós élményeket is szereztek.

Szeptembertől kihelyezett formában hasonló műhelymunkák tartására is van lehetőség előzetes egyeztetés alapján.

MŰHELYFOGLALKOZÁS KÉMIATNÁROKNAK A KÍSÉRLEI TANKÖNYVEKRŐL

A 7. évfolyamon 2015 szeptemberében bevezetett OFI Kísérleti tankönyv és munkafüzet tapasztalatairól tartott előadást Budavári Ágnes vezetőtanár. Az előadást követően  megbeszélésre került sor az előadó és a megjelent általános iskolai kémia szakos kolléganők között. A műhelyen a tankönyvi fogalmak pontosítása és a hibák kijavítása is terítékre került.

Műhelyfoglalkozás középiskolai történelemtanárok számára

TÉMA: A jelenlegi történelem kerettantervben és új érettségi követelményekben szereplő gazdaságismereti tartalmak gyakorlati alkalmazása

A műhelyfoglalkozás tematikája:

• Jobb későn, mint soha – gazdasági és pénzügyi kultúra a közoktatásban
• Gazdasági és pénzügyi kultúra Magyarországon.
• Mivel foglalkozik a közgazdaságtan? Szemléletmódok, alapfogalmak, elvek.
• Gazdasági és pénzügyi ismeretek oktatásának módszertani lehetőségei az alábbi témakörökben:
• Gazdasági szereplők, gazdasági folyamatok.
• Pénz és bankrendszer kialakulása, szerepei a modern gazdaságban.
• Háztartásgazdálkodási alapismeretek.
• Az állam szerepei a gazdaságban.
• Vállalkozási formák Magyarországon.
• Munkaerő piaci ismeretek.

Időpont: 2016. május 27. 14.30 – 16.30

Előadó: Tóth László, tanársegéd, EKF Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar

Szakmai megújító képzés a gazdaságismeret tanításáról

Témák:

• A Nemzeti Köznevelési Törvényben meghatározott nevelési-oktatási irányoknak megfelelő, a Nemzeti Alaptantervben, illetve a kerettantervekben a tantárgyra meghatározott kiemelt fejlesztési területek áttekintése.
• Az általános iskola utolsó évfolyamán megjelenő társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek témaköreinek ismertetése.
• A továbbképzés során középpontba kerülnek a gazdaságismeret tartalmak. A gazdasági ismeret témaköreinek feldolgozása cselekvési minták bemutatásával, tapasztalatszerzési lehetőségek megteremtésével.

Időpont: 2016. május 26. 14.30 – 16.30

Előadó: Balla Erika, szaktanár, EKF Gyakorlóiskola és Pedagógiai Intézet

A DIFER TESZT ALKALMAZÁSA AZ ÓVODÁBAN

ERDMÉNYES ISKOLAKEZDÉS, ESÉLYEGYENLŐ

„Az iskolakezdésig elért értelmi és szociális fejlettség, az években mérhető fejlettségbeli különbségek döntően meghatározzák az egyének életútját, csökkentik a közoktatás eredményességét, a felnövekvő generációk esélyegyenlőségét, és növelik a társadalom hasznos tagjaként beilleszkedni képtelenek, szubkultúrákba szorulók rétegeit.„

(Nagy József)

A zökkenőmentes óvoda és az iskolai átmenethez, a megfelelő beilleszkedéshez, az iskolai elvárások sikeres teljesítéséhez az óvodáskorban végzett preventív munka kiemelkedő jelentőségű. Az iskolakezdés sikerességében meghatározó szerepet játszik, hogy hol tart a gyerek azoknak a készségeknek az elsajátításában, amelyekre az iskolai tanulás építkezik. Hol tart az anyanyelv fejlődésében? Van-e elemi számfogalma? Megvannak-e már az írástanulás megkezdéséhez elengedhetetlen idegrendszeri, finommotorikai feltételek?

Mivel a fejlődés jelentős része az óvodáskorban zajlik, a gyerekek készségfejlődése és – fejlesztése, az óvodai-iskolai átmenet komoly figyelmet érdemel. Ehhez rendelkezésre áll egy olyan eszköz, mely vizsgálja az úgynevezett kritikus elemi készségek fejlettségét, és a kritériumorientált fejlesztést is lehetővé teszi.

 Dr. Nagy József és munkatársai,2002-ben a szegedi tudományegyetemen dolgozták ki a kritikus elemi készségek diagnosztikus értékelésére alkalmas DIFER Programcsomagot. A hét teszt összevont mutatója a  Difer index megbízható iskolaérettségi mutató.

Az óvónők számára szervezett műhelyfoglalkozás célja volt, hogy felhívja a figyelmet erre az eszközre, melynek használata nem kötelező az óvodában, de segítségével felismerhetőek és csökkenthetőek a gyerekek fejlettségéből fakadó hátrányok.

Az első alkalommal áttekintettük a 4–8 évesek számára fejlesztett DIFER Programcsomagot, az eredményes iskolakezdés előfeltételeit, az elemi alapkészségek fejlődését. Ezt követően a tesztrendszer óvodai alkalmazásának lehetőségeiről volt szó. Gyakorlati példákon keresztül tekintettük át a tesztfelvétel mindkét – rövid és hosszú – változatának felvételét és kiértékelését. Fontos kérdés a szülők tájékoztatása, az otthoni és óvodai fejlesztés lehetőségeinek módjai.

A visszajelzések szerint sikerült felkelteni az óvodapedagógusok érdeklődését a téma iránt, szeretnék maguk is kipróbálni saját gyakorlatukban.

Magyar Istvánné

Gyógypedagógus, inkluzív nevelés tanára,

szaktanácsadó

INNOVÁCIÓ A MINDENNAPOKBAN

A projektpedagógia nyújtotta lehetőségek az óvodában

A közelmúltban kétnapos kihelyezett műhelyfoglalkozást szervezett pedagógia intézetünk Füzesabonyban. Az érdeklődő pedagógusok a Pöttömke Óvoda és Bölcsődében gyűltek össze, ahol szakértő kollégánk, Márkus Róbert Zsolt 10 órás tréningszerű műhelyfoglalkozást tartott a főként óvodapedagógusokból álló, az innovációra éhező pedagógusok számára. A foglalkozás a résztvevők elmondása szerint remek hangulatban telt el, nem utolsósorban hasznos információkkal gazdagodhattak az ott lévők. Az érintett témák között szerepelt olyan gondolatok megvitatása, mint pl. az óvodában a vegyes vagy az életkori csoport az indokoltabb, valamint a projektpedagógia szerepe az óvodapedagógiában, kooperativitás megvalósítása az óvodában és kisiskoláskorban.

Stratégiák és módszerek az alulteljesítés feloldására

„Ha egyenlő tanulási lehetőségeket akarunk biztosítani a tanulók számára, akkor különbözőképpen kell tanítanunk.’’(Hansen)

A tanulási problémák, a tanulási motiváció hiánya, az egyre több alulteljesítő diák frusztráló a pedagógusok számára.

A pedagógia felé a társadalmi környezet – a fejlődésének felgyorsulása folytán – olyan új elvárásokat fogalmaz meg, amelyeknek a hagyományos ismeretközpontú pedagógia és az erre kiépülő szervezeti rendszere nem képes megfelelni.

Paradigmaváltásra van szükség az oktatási rendszer egész területén.

A gyakran elvont, főként a memória funkciókra építő, ritkán szemléletes, cselekedtető módszerek és a tananyag elsajátításával kapcsolatban egységes elvárások támasztása sok problémát, kudarcot okoz a diákoknak és a pedagógusoknak is.

A hagyományos ismeretközlő iskola egyirányú kommunikációjával mára ellehetetlenült. Ugyancsak alacsony hatékonyságúak azok a „jól bejáratott” módszerek, amelyek a tanárt, mint az ismeretek birtokosát veszik alapul. a verbális ismeretközlés kiegészítés nélküli hatékonyságát megkérdőjelezzük.

Az oktatásban elengedhetetlen, hogy minél többféle képességterületet ismerjenek el és fejlesszenek.

A tanulásban egyre nagyobb szerepet kapnak az érzelmi, akarati tényezők, a motivációk és az attitűdök. A mai diákok legfontosabb kérdése: Miért is tanulom ezt? Miért fontos ez nekem?  

A műhelyfoglalkozás elején gondolatébresztőként szó volt a tudáshoz és a műveltséghez szükséges képességekről, a régi és új tanulás jellemzőiről, a digitális környezet a tanulásra gyakorolt hatásairól.

A műhelyfoglalkozás igyekezett a szemléleti és módszertani változtatásokra kész pedagógusoknak támpontokat és ötleteket nyújtani a teljesítménymotiváció eléréséhez vezető utakról, az alulteljesítést kiváltó okok megszüntetéséről, az önszabályozó tanulás fejlődését segítő környezeti elemekről, tanulási formákról.

Áttekintettük a különböző tanulásszervezési formákat, differenciálási lehetőségeket, kooperatív tanulási technikákat, melyekkel sikeresen megoldható a tanulók differenciálása is.

E komplex technikákkal, és új módszerek kombinálásával úgy a tanulási nehézségekkel küzdő, mint a tehetséges tanulók, valamennyi tanuló örömteli és sikeres tanulása megvalósulhat.

A pedagógusok örömmel vették a műhelyfoglalkozásokat összefoglaló anyag elektronikus formában továbbított változatát.

„A feltűnően viselkedő, rendzavaró, lusta, gőgös vagy félénk, visszahúzódó gyermek nem gonosz, természetéből adódóan agresszív vagy szembeszegülő, hanem inkább szenvedő, csökkentértékűségi érzésektől elgyötört lény.”(Alfred Adler)

Magyar Istvánné

Gyógypedagógus, inkluzív nevelés tanára, szaktanácsadó