Stratégiák és módszerek az alulteljesítés feloldására
„Ha egyenlő tanulási lehetőségeket akarunk biztosítani a tanulók számára, akkor különbözőképpen kell tanítanunk.’’(Hansen)
A tanulási problémák, a tanulási motiváció hiánya, az egyre több alulteljesítő diák frusztráló a pedagógusok számára.
A pedagógia felé a társadalmi környezet – a fejlődésének felgyorsulása folytán – olyan új elvárásokat fogalmaz meg, amelyeknek a hagyományos ismeretközpontú pedagógia és az erre kiépülő szervezeti rendszere nem képes megfelelni.
Paradigmaváltásra van szükség az oktatási rendszer egész területén.
A gyakran elvont, főként a memória funkciókra építő, ritkán szemléletes, cselekedtető módszerek és a tananyag elsajátításával kapcsolatban egységes elvárások támasztása sok problémát, kudarcot okoz a diákoknak és a pedagógusoknak is.
A hagyományos ismeretközlő iskola egyirányú kommunikációjával mára ellehetetlenült. Ugyancsak alacsony hatékonyságúak azok a „jól bejáratott” módszerek, amelyek a tanárt, mint az ismeretek birtokosát veszik alapul. a verbális ismeretközlés kiegészítés nélküli hatékonyságát megkérdőjelezzük.
Az oktatásban elengedhetetlen, hogy minél többféle képességterületet ismerjenek el és fejlesszenek.
A tanulásban egyre nagyobb szerepet kapnak az érzelmi, akarati tényezők, a motivációk és az attitűdök. A mai diákok legfontosabb kérdése: Miért is tanulom ezt? Miért fontos ez nekem?
A műhelyfoglalkozás elején gondolatébresztőként szó volt a tudáshoz és a műveltséghez szükséges képességekről, a régi és új tanulás jellemzőiről, a digitális környezet a tanulásra gyakorolt hatásairól.
A műhelyfoglalkozás igyekezett a szemléleti és módszertani változtatásokra kész pedagógusoknak támpontokat és ötleteket nyújtani a teljesítménymotiváció eléréséhez vezető utakról, az alulteljesítést kiváltó okok megszüntetéséről, az önszabályozó tanulás fejlődését segítő környezeti elemekről, tanulási formákról.
Áttekintettük a különböző tanulásszervezési formákat, differenciálási lehetőségeket, kooperatív tanulási technikákat, melyekkel sikeresen megoldható a tanulók differenciálása is.
E komplex technikákkal, és új módszerek kombinálásával úgy a tanulási nehézségekkel küzdő, mint a tehetséges tanulók, valamennyi tanuló örömteli és sikeres tanulása megvalósulhat.
A pedagógusok örömmel vették a műhelyfoglalkozásokat összefoglaló anyag elektronikus formában továbbított változatát.
„A feltűnően viselkedő, rendzavaró, lusta, gőgös vagy félénk, visszahúzódó gyermek nem gonosz, természetéből adódóan agresszív vagy szembeszegülő, hanem inkább szenvedő, csökkentértékűségi érzésektől elgyötört lény.”(Alfred Adler)
Magyar Istvánné
Gyógypedagógus, inkluzív nevelés tanára, szaktanácsadó
Társadalmi probléma, hogy évről évre nő a tanulási zavarral vagy nehézséggel küzdő tanulók száma. Ebbe a csoportba az ép, vagy esetenként kiemelkedő intelligenciájú, és ép érzékszervű (látás, hallás) gyerekek tartoznak. Porkolábné dr. Balogh Katalintól, a fejlesztőpedagógia elméletének és gyakorlatának létrehozójától tudjuk, hogy „…. a tanulási nehézségek előfordulása megelőzhető,és korai fejlesztése után, megfelelő eljárásokkal, minimálisra csökkenthető,vagy teljesen megszüntethető.
Január 26-án rendezték meg a francia szépkiejtési versenyt 10-12.osztályos gimnazisták számára. Diákjaink lelkesen készültek és mindent megtettek azért, hogy a lehető legszebben olvassák fel az idegen nyelvi szöveget. A bíráló bizottság elnöke Tóth Judit, az Eszterházy Károly Főiskola Idegen Nyelvi Kommunikációs Intézetének munkatársa volt, aki örömmel vállalta a feladatot és meg volt elégedve a fiatalok teljesítményével, akinek további sikeres nyelvtanulást kívánt!
Jó hangulatú játékos vetélkedőn vettek részt a jelentkező negyedikes diákok 2015. december 11-én. A vetélkedő célja a magyar népmesék népszerűsítése volt.
A közelmúltban a Móra Ferenc Tagiskola tantestülete kérte Pedagógiai Intézetünktől egy két napos műhelyfoglalkozás megszervezését, amit a megfelelő létszám miatt kihelyezve, a saját iskolájukban tartottunk meg.
llett számolniuk a 7-8. osztályos diákoknak, hogy ha tótágast állnak, vajon mennyire nyomják a talajt?
Ezzel a címmel tartottunk műhelyfoglalkozást 2015. december 9-én a gyakornokok számára.
2015. november 4-én az általános iskolai földrajztanároknak tartottunk műhely-foglalkozásokat. A kollégák érdeklődve hallhatták az előadást, majd az azt követő műhelybeszélgetésen számos kérdést feltettek, megbeszéltek.
2015. október 9-én tartottuk a Szülők iskolája műhelyünket a Deák Ferencz Úti Óvodában.
